ATEX és a robbanásveszélyes környezetben üzemelő eszközök: ez blogunk első ismeretterjesztő anyagának témája.

A cikk szövege csupán magyarázat, nem a hivatalos irat fordítása!

Egységes elbírálás

Bár jelenleg az EU tagállamok meglehetősen azonos módon szabályozzák a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések gyártását, minősítését, forgalmazását, üzembehelyezését és üzemvitelét (EuroNorm szabványok által előrt módon.), mégis adódnak különbségek. Ezek 2003.június 30-án eltűnnek, hiszen lejár az a türelmi (átállási) időszak, amit az EU Tanácsa a tagállamoknak és azok piaci szereplőinek adott. Mivel Magyarország ezután csatlakozott számunkra is kötelező lett az Európai Parlament 94/9/EC Direktívája, amit a szakmában – kissé egyszerűsítve – “ATEX”-nek neveznek. A csatlakozástól eltekintve fontos a dolog azok számára is, akik az EU-ba “EX”-es terméket kívánnak exportálni.

Mire vonatkozik az ATEX?

Robbanásveszélyes környezetben üzemeltetni szándékozott készülékekre és védelmi rendszerekre, valamint olyan készülékekre, melyek a robbanásveszélyes térségen kívül üzemelnek, ám működésük hozzájárul a “benn” üzemelő eszköz robbanás elleni védelméhez (pl. Zener-gát).
Készülék: Minden olyan stabil vagy mobil eszköz, gép, stb., melyet robbanásveszélyes anyagok előállítása, szállítása, tárolása, átalakítása, mérése, szabályozása céljából szándékoznak használni, és gyújtóforrásként működhetnek.
Védelmi rendszer: Olyan rendszer, melyet arra terveztek, hogy a már bekövetkezett robbanást azonnal leállítsa vagy korlátozza. Ez lehet egy külön rendszer, de beépülhet készülékbe is.
Alkatrész: Az EN 50014 leírja, mikor minősül valami alkatrésznek. Tipikus alkatrészek: Biztosíték, relé, sorkapocs… Az alkatrészeknek azonban még csak CE jelüléssel sem kötelező rendelkezniük.

Mire nem vonatkozik?

  • Gyógyászati környezetben üzemelő gyógyászati berendezésekre
  • robbanó- és instabil vegyi anyagok jelenlétében üzemelő készülékekre és védelmi rendszerekre
  • Háztartásban használt berendezésekre (!)
  • Egyéni védőfelszerelésekre – hacsak nem gyújtóforrás
  • Tengerjáró hajók és egyebek, melyek az IMO alá esnek.
  • Személyszállító járművek – hacsak nem kifejezetten robbanásveszélyes környezetbe készültek.
  • A fegyveres erők speciális eszközei…

Kire vonatkozik?

Mindazon személyekre, akik “Ex”-es terméket forgalmaznak, illetve üzembe helyeznek. Az üzemeltetőkre viszont nem ez, hanem egy külön direktíva, a 89/655/EEC vonatkozik !

Mit szabad eladni (venni)?

Csak olyan ATEX eszköz kerülhet EU forgalomba, mely a gyártásból kikerülés ill. az import pillanatában megfelel a fenti direktívának. A forgalomba kerülés pillanata a döntő! Lehetséges ugyanis hogy pl. egy nem EU (pl. japán) gyártó az EU-n belüli hivatalos képviseletének leszállítson olyan eszközt, mely nem rendelkezik megfelelő bizonylatokkal. Amikor azonban a képviselet eladja, a papíroknak már rendben kell lenniük…
Érdekesség, hogy az EU-ban terjesztett katalógusokban feltűnő helyen fel kell tüntetni, ha a termék nem ATEX konform. Ugyanez a helyzet a kiállított eszközökkel is. Tisztázatlan a web-en közzétett katalógusok helyzete, mivel azokat EU-ból is elérhetik…

Összeszerelés

Aki több, ATEX-es készülékből épít össze egy – bonyolultabb – készüléket, és azt így összeszerelve, komplett eszközként hozza forgalomba, maga is gyártónak minősül. Fontos ez azoknak, akik valamiféle “EX”-es, fokozatba szerelt készüléket kívánnak az EU-ba exportálni. Ugyanúgy bizonylatolni kell!

Térségek besorolása

Az EuroNorm korábbi besorolási rendszere a robbanásveszélyes térségeket ZÓNÁKBA sorolja, s ez a helyzet az MSz-szel is:

  • Zone0, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, mégpedig állandó jelenlétével.
  • Zone1, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével.
  • Zone2, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével.
  • Zone20, ahol a robbanásveszélyt por okozta, állandó jelenlétével.
  • Zone21, ahol a robbanásveszélyt por okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével.
  • Zone22, ahol a robbanásveszélyt por okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével.

Az ATEX szerint ez kissé változik: A definíció azt mondja, robbanásveszélyes az a TÉRSÉG, ahol a robbanásveszélyt.

  • tűzveszélyes gáz, pára, köd vagy por okozza,
  • levegővel keveredve
  • atmoszférikus környezetben.

Az így robbanásveszélyesnek minősülő térségekben üzemeltetni szándékozott KÉSZÜLÉKEK – a már megszokott módon – két CSOPORTBA esnek:

  • I. csoportba a földalatti bányatérségekbe szánt,
  • II. csoportba a felszín feletti térségekbe szánt eszközök esnek.

Ezek a csoportok KATEGÓRIÁKRA oszlanak, a következők szerint:

Az I. csoport kategóriái:

Az M1 (mine-one) kategóriába azok a készülékek tartoznak, melyeknél egy meghibásodás esetén egy második védelem hatásos marad, illetve 2 egyidejű meghibásodás esetén sem keletkezik robbanásveszély.

A M2 kategóriába azok az eszközök kerülnek, melyeket feszültségmentesíteni kell, ha robbanásveszély keletkezik. (Gázérzékelővel lekapcsolni…)

A II. csoport kategóriái:

1. kategóriába azok a berendezések sorolhatók, melyeket úgy terveztek, hogy nagyon magas biztonságot garantáljanak. Erre olyan térségek esetén van szükség, ami Zone0 és Zone20 besorolású. Ezeknél a készülékeknél egy meghibásodás esetén egy második védelem hatásos marad, illetve 2 egyidejű meghibásodás esetén sem keletkezik robbanásveszély.

2. kategóriába azok kerülnek, melyek magas biztonságot kínálnak. Erre olyan térségek esetén van szükség, ami Zone1 és Zone21 besorolású. Ezek a műszerek egy hiba esetén sem okozhatnak robbanásveszélyt – ha a környezetben jelen is van a robbanóképes közeg.

3. kategóriába azok a készülékek esnek, melyeket úgy terveztek, hogy normál működés közben nem okoznak robbanásveszélyt. Ezeket nyilván csak a Zone2 és Zone22 térségekben üzemeltethetjük, ahol robbanásveszélyes közeg csak nagyon ritkán, nem üzemszerűen, rendszertelenül van jelen.

Jelölésrendszer

Alapvető, hogy ATEX minősítést csak olyan eszköz kaphat, mely viseli a CE-jelölést. Az eddigiek elolvasása és az alapvető rb-s ismeretek birtokában már értelmezhető az alábbi, ATEX-kompatibilis jelölés:
ATEX jelölésrendszer

Az egyes részek jelentése:

a: A hatszögben levő “Ex” felirat azt jelenti, hogy a gyártmány rendelkezik egy vizsgálóállomás bizonylatával.
b: ATEX készülékcsoport. Esetünkben tehát föld feletti üzemre készült az eszköz.
c: ATEX kategória. Ez a gyártmány tehát nagyon magas biztonságot nyújt.
d: A veszélyforrás légnemű (gas). Ha porra tervezték volna, it “D” lenne (dust). Vigyázat, ez nem a nyomásálló tokozás – mint védelmi mód jele! Az hátrébb van és kisbetű.
e: A védelmi mód szabványos jelölése, esetünkben gyújtószikramentes.
f: Robbanási csoport. Esetünkben föld feletti (II) és hidrogén a reprezentáns gáz (C).
g: Hőmérsékleti osztály. Esetünkben a gyártmány max. felületi hőfoka 85 °C.

Mint látható, a jelölés tartalmaz némi redundanciát, de hát ez legyen az Európai Unió – s benne kis magyar hazánk – legnagyobb problémája…

Forrás: [link]